Luxor Audio - Cikkek

Közel 4 év telt el azóta, hogy a TEAC NT-503 DAC stabilan befészkelte magát rendszerembe és az életembe. Előtte és azóta is tucatnyi konverter járt nálam és bár akadt köztük jól eltalált példány is, egyik sem késztetett vásárlásra... mostanáig. A Parasound P6 nagy önbizalommal, komoly ajánlásokkal érkezett és kétséget sem hagyott felsőbbrendűségét illetően.

A lejátszó szoftverek szorgos divathullámokban érkeznek hozzánk. Többségük rövid tündöklés után feledésbe is merül, de némelyiknek sikerül tartós népszerűséget elérni. Az egyik ilyen időtálló megoldás a Linux alapú, ingyenes Daphile.

A piac erői rendszeresen gondoskodnak róla, hogy amikor már elégedetten hátradőlnénk kedvenc fotelünkben, mindig érkezzen valami újdonság, ami felforgatja szokásainkat. A mostanában lezajlott nagyobb nemzetközi hangtechnikai konferenciákon, kiállításokon a Microsoft soha nem tapasztalt jelenlétet produkált és magabiztosan terelgették a szakembereket standjuk irányába. A szakma a Windows 10 újításairól harsogott, neves hangmérnökök, zeneszerzők és muzsikosok is elismerően bólogattak, amire persze azonnal ráharapott a sajtó is (vagy fordítva?). Mostanra kicsit lecsengett már a Windows 10 láz, de megérkezett a Windows Server 2019, ami a 2016-os verzió sikerei miatt izgalmas fejleménynek ígérkezett.

A modern AVR készülékeknél, házimozi processzoroknál és a számítógépes lejátszó szoftvereknél ma már alapszintű funkció a digitális szobakorrekció (DRC - Digital Room Correction), amire sokan a helyiség akusztikai hibáinak dicsőséges legyőzőjeként tekintenek. Van-e ennek reális alapja, vagy csak egy újabb marketing blöffről van szó?

Folyamatosan kaptam a kérdéseket, hogy mit gondolok róla, no és engem is érdekelnek az újdonságok, így hát tettem egy próbát a Roon + HQ Player lejátszó megoldással. Mostanában elég sokat költöttem audio és fotós szoftverekre, így már nem akaródzott újabb pénzeket kiadni, de szerencsére mindkét applikáció kínál néhány napos ingyenes próbalehetőséget.

Napra pontosan 3 évvel ezelőtt azzal kezdtem irományomat a TEAC UD-501 DAC-ról, hogy a számítógépes zenelejátszás növekvő népszerűségét üdvözöltem. Mit hozott nekünk az azóta eltelt néhány esztendő, van-e tartalék a műfajban, lehet-e ez a jövő? E fennkölt kérdések megválaszolása meghaladja az erőmet, de néhány dologban azért biztos vagyok. A PC-s, vagy ahogy sokan (tévesen) nevezik, fájlalapú lejátszás bár évtizedek óta életünk része, még bizonyosan sok lehetőséget tartogat.

A piacon rendszeresen feltűnik néhány termék, melyeknek sikerül megkülönböztetett figyelmet és népszerűséget elérniük úgy, hogy nem értjük az okokat. Foghatjuk a különösen hatékony marketingre, vagy néhány elégedett tulajdonos buzgóságára, de leginkább csak értetlenkedünk. Ilyen divathullámot lovagolnak meg sikerrel a számítástechnikai nagyhatalom, de mostanában a HiFi világban is szerencsét próbáló ASUS első audió termékei, a Xonar belső hangkártyák, újabban pedig az Xonar Essence One külső D/A konverter. Első gondolatban meglepően alacsony árra és a gyártó hírnevére fognám a népszerűséget, de a készülék nem nevezhető olcsónak, 140-160e forintos árával a PC-s világban kimondottan drága, de a hifistáknál is túllövi az alsó árkategória határát. Kíváncsi voltam, miben rejlik az Essence népszerűsége, ezért egy rapidrandira kölcsön kértem egy bejáratott példányt.

Néhány évvel ezelőtt a számítógépes zenelejátszás elterjedése sok hullámot gerjesztett az éppen kissé hullaszagú audio piacon. Felpörögtek a szoftverfejlesztések, a hagyományos felvételek mellett egyre több album szerezhető be nagyobb felbontásban, új eszközként megjelentek az audio USB kártyák, amik minőségi forráskészülékké tették PC-inket. Rendszereink egyik legfontosabb láncszeme lett a D/A konverter, amik soha nem látott mennyiségben árasztották el a piacot, a róluk szóló beszámolók és kérdések pedig a fórumokat. A jobb hangzás érdekében megtanultuk jól beállítani az operációs rendszereket és szoftvereket, tekintélyes zenegyűjteményt halmoztunk fel komoly kapacitású háttértárakon, amikről fotelünkben ülve, okostelefonunkat simogatva választjuk ki a vágyott albumot. Mindez már mindennapos rutinná vált (pláne az ücsörgés). Lehet itt még újat mutatni?

Évtizedeken át hallgattam otthon aprócska hangszórókkal épített hangdobozokat, de szívem mindig is a nagy membránokhoz húzott. E vágyaimat jobbára kiéltem koncerthangosításokon, otthon esélyem sem volt komolyabb méretekkel együtt élni. Aztán pár éve úgy hozta a sors, hogy igazán nagy szobába költözhettem, ahol már meg lehet dörgetni a levegőt, hála a kezelt akusztikának és a méreteknek. Több Scan Speak motoros hangdobozom is kellemesen muzsikált itt eddig és mindet szerettem, egyik sem hozta azt az energikus hangélményt, reális hangszerméreteket, amit hallani szerettem volna. Az elmúlt hónapokban több nagyobb monitor is járt nálam, leginkább régebbi JBL-ek, amik az ismert hibáik ellenére is utolsó cseppet töltöttek a pohárba és úgy döntöttem, végre építek egy nagy 3 utas monitort.
 
Volt egyszer egy zenei/technikai magazin, ami hosszú vajjúdás után végül nem született meg, de az ott végzett munkának azért voltak gyümölcsei. Pl. összeállítottunk egy tanulságos zenei tesztanyagot. Egy lejátszó rendszer tesztelése során mindenki másra figyel, más módszereket és eszközöket alkalmaz, négis hasznos lenne a tesztbeszámolókat összevethetővé tenni. Ehhez segítség lehet egy fix zenei műsor, amit minden tesztnél használnak. Nem kell feltétlenül a világ legjobb felvételeinek lenni, sőt azok szerintem sokkal kevésbé alkalmasak egy rendszer megítélésére, hiszen általában átlagos felvételeket hallgatunk otthon (én legalábbis kerülöm a tupírozott gyári tesztlemezeket).
 
A közkatonákkal foglalkozó első felvonás után most a középosztályból válogattam néhány érdekes fejhallgatót, ezúttal is a Hangbarlang segítségével. Jókora példányokat vittem haza néhány napra. Ezek már nem a hordozható, strandolós, villamosozós darabok, így kizárólag asztali forrásról járattam őket. Tettem egy röpke próbálkozást és némelyiket a laptopom kimenetéről is meghajtottam, de gyorsan kiderült, hogy ezek a fülesek izmosabb játszótársakat kívánnak. TEAC UD-501 konverterem jófajta fejhallgató erősítővel rendelkezik, így hát ő vezényelte végig a 4 napos hadgyakorlatot. Zenei műsorként most is a Zmag anyagát használtam, amiről ismét leírom, hogy nem egy szokványos tesztanyag, mivel nem végletekig kihegyezett, technikailag hibátlan, sokkal inkább tanulságos felvételekből és nagyszerű muzsikákból áll.
Komoly fába vágtam a fejemet... Az ország egyik legnagyobb - valóságban is kipróbálható - fejhallgató választékkal bíró, márka-független boltjából szépen sorjában elkéregettem egy kisebb raklapnyi típust. Meredek elképzelés, egy füst alatt nyilván irreális bármilyen sorrend kialakítása, ezért csoportokra osztottam a mezőnyt. Első körben a belépő árszintű, azaz 30.000 Ft alatti példányokat cipeltem haza néhány napra, hogy megpróbáljam kiismerni a lelkivilágukat. Halovány sejtésünk lehet, hogy a világverő bajnokot nem ebben a csapatban fogjuk megtalálni, de vajon lesz-e olyan példány, ami alkalmas eszköz lehet fájdalmas kompromisszumok nélküli zenehallgatásra.
Ön itt van: Kezdőoldal Cikkek
  • Facebook
  • Tel: (+36) 309946437
  • Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.