Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home/luxooeu1/public_html/luxoraudio.hu/plugins/system/jat3/jat3/core/menu/base.class.php on line 178

Notice: Undefined property: stdClass::$author in /home/luxooeu1/public_html/luxoraudio.hu/components/com_k2/views/item/view.html.php on line 643

Notice: Trying to get property 'name' of non-object in /home/luxooeu1/public_html/luxoraudio.hu/components/com_k2/views/item/view.html.php on line 643

Notice: Undefined property: stdClass::$author in /home/luxooeu1/public_html/luxoraudio.hu/components/com_k2/views/item/view.html.php on line 644

Notice: Trying to get property 'link' of non-object in /home/luxooeu1/public_html/luxoraudio.hu/components/com_k2/views/item/view.html.php on line 644
szombat, 28 február 2015 08:00

3 utas nagymonitor

Rate this item
(4 votes)


Beyma 12b100r1. felvonás - passzívitás

Évtizedeken át hallgattam otthon aprócska hangszórókkal épített hangdobozokat, de szívem mindig is a nagy membránokhoz húzott. E vágyaimat jobbára kiéltem koncerthangosításokon, otthon esélyem sem volt komolyabb méretekkel együtt élni. Aztán pár éve úgy hozta a sors, hogy igazán nagy szobába költözhettem, ahol már meg lehet dörgetni a levegőt, hála a kezelt akusztikának és a méreteknek. Több Scan Speak motoros hangdobozom is kellemesen muzsikált itt eddig és mindet szerettem, egyik sem hozta azt az energikus hangélményt, reális hangszerméreteket, amit hallani szerettem volna. Az elmúlt hónapokban több nagyobb monitor is járt nálam, leginkább régebbi JBL-ek, amik az ismert hibáik ellenére is utolsó cseppet töltöttek a pohárba és úgy döntöttem, végre építek egy nagy 3 utas monitort.

 
Alap elképzelésem egy 70-100 literes doboz volt, nagy membránméretekkel, de baráti áron megépítve. Így hát a sok száz eurós motorokat nem is nézegettem, a középkategóriában keresgéltem. Bár tudjuk, hatalmas a piaci kínálat hangszórókból, de hamar szembesültem vele, hogy 300 € alatt gyorsan elfogynak a lehetőségek a nagyobb méreteknél. A válogatás után gyakorlatilag csak a Dayton, Beyma, Visaton nevek maradtak talpon. Utóbbitól én eleve viszolygok, a Daytont nem ismertem, így hát egy előzetes döntés született a Beymáról. Mellette szól a viszonylag barátságos ár, részletes gyári adatlapok, EU-s gyártás, könnyű beszerezhetőség és van némi DIY publikációja is. 
 
12 collos méretben nem nagyon találunk otthoni HiFi célokra szánt mélynyomót emberi áron. A Beymák inkább PA és stúdiós feladatokra készülnek, ennek megfelelő paraméterekkel. Két típus maradt versenyben, mégpedig a 12B100R és a 12BR70. Előbbi igen szép jellemzőkkel bír, erős mágnes, robosztus kivitel, alacsonyabb torzítás, viszont 50-60 liternél nagyobb dobozba tenni nem ajánlatos. A 70-es nagyobb dobozba való, kicsit mélyebbre megy, olcsóbb is, de kevésbé volt szimpatikus számomra... a B100-as típus lett a befutó.
 
A középső szekcióban a 6B30P-re esett választásom alacsony torzítása és viszonylag szép frekvenciaátviteli görbéje miatt. Érzékenysége gyengébb a mélysugárzóénál, de a különbséget a széles előlap és az elektronikus BS kompenzáció ellensúlyozza majd. A nagyobb 8M70 érzékenységben jobb ugyan, de nehéz lenne összesimítani a magassugárzóval, ilyen membránméretet amúgy sem tanácsos 4 kHz-ig engedni. A magassugárzón sokat filóztam. A CP25 nem túl szép átvitelt produkál és a torzítása sem példás, ellenben nagyon szép a diszperziója. Az SMC2012 ennek pont az ellentéte, szép átvitel, alacsony torzítás, de erős nyaláboltság. Mindkét típus komoly kompromisszumokkal járna, így hát egy hagyományos dómsugárzót választottam a fémmembrános T2030 személyében. Az érzékenysége persze alacsonyabb, mint a PA modellekké, de ez a doboz nem is e paraméterről lesz híres, alig lesz 90 dB felett, ebbe belefér a dómsugárzó is. Az akkoriban vásárolt Crown PSA-2 PA végfokom csatornánkénti 400 Wattjával amúgy is bőséges energiát szolgáltat majd.
 
A doboz kialakítása szándékosan klasszikus, ódivatú monitor. A 45 cm széles előlap tág lehetőséget ad a hangszórók elhelyezésére és diffrakciós optimalizálására is, amire a filigrán állódobozoknál minimális esély van. A kabinet 25 mm vastagságú szendvics szerkezetű lapokból készült, kívülről furnérozva, belül akusztikai hullámtörőkkel teleaggatva. Párhuzamos felületek alig vannak odabent, hiszen nem szeretjük az állóhullámokat. A bruttó térfogat 70 liter körül van, ebből lejön a kb nettó 12 literes elkülönített középkamra, a merevítések, hullámtörők... a mélysugárzó kb 50 literes légtérben dolgozik. A reflexnyílás a szokásos előlapi elhelyezés helyett alulra került a doboz anyagából kialakítva és össze lesz építve a masszív állvánnyal, ami a keresztváltót is magába fogadta.

Bár korábbi dobozaimat (némi segítséggel) én eszkábáltam, a nagymonitor mechanikai megépítésére nem vállalkoztam, de szerencsémre a fórumokról akkoriban ismert Bege mester kapható volt rá. Jobb szakít nehezen találtam volna, hiszen ő nem csak a famunkákban, hanem a hangsugárzók világában is otthonosan mozog, ráadásul az enyémhez hasonló vizuális ízléssel bír. Ötleteink hosszú, de könnyed egyeztetése után a doboz vörös natúr famintás furnérozást, az előlap pedig matt szürke bőrborítást kapott.
 
Visaton ke25scA hangszórók gyári adatai alapján elég nagy szabadságra számítottam a szekciók határainak megválasztásánál, de váltóterv csak a doboz elkészülte és a beszerelt hangszórók mérései után készült. Egy nagyon jól használható Baffle Step tervező program, az Edge segítségével meglehetősen jó helyre tudtam elhelyezni a hangszórókat az előlapon, a motorok sem szenvedtek különösebb átviteli nyomortól, így a keresztváltó örvendetesen egyszerű lett. A fejlesztésre csúnyán ráment mindhárom téli hónap, közben a váltó jónéhány verziót megélt, egy kisebb vödörnyi alkatrész megfordult benne.
 
 
Az eredeti terveknek megfelelően végül mindenhol 2. rendű LR váltást alkalmaztam, 450 és 3500 Hz környékén adták át a stafétát egymásnak a hangszórók. A mélysugárzót alaposan meg kellett vágnom emelkedő átvitele miatt és hogy ne harsogja túl az érzéketlenebb középsugárzót. A Visaton magassugárzóval nem volt teendőm, semmilyen speciális kezelést nem kívánt, tökéletesen tette dolgát mérve és hallgatva is. A középsugárzó átvitelét nehezen simítottam ki, makacsul kukorékolt 1 kHz környékén, de végül megadta magát a kitartással szemben. Legnagyobb harcot a mélysugárzóval vívtam. Az alacsony váltás miatti komoly méretű induktivitás és a hangszóró lengőtekercsének összjátéka egy kellemetlen kiemelést okozott 100-200 Hz között, amit csak egy cseles szívókörrel sikerült semlegesíteni. Szokás szerint a szép görbéket több módon is elértem, de a hangzással nem voltam elégedett. Hol a tisztátlanság volt kigásolható, hol a tér esett össze... kiadós játék volt, de végül összejött. A szimulált basszusátvitelnél szebb eredményt adott a valóság, bőven 40 Hz alá került a -3 dB határfrekvencia, a basszusok mélységével nem volt probléma (és ez nem a picinyke HiFi hangszóróktól megszokott erőlködés, hanem nehézsúlyú gyomrosok sorozata). 
 
Room Beyma 
Bár fejlesztés során fontosak a műszeres mérések, a végső hangzást mindig fülre állítom be, így ez az átviteli görbe sem lett nyílegyenes, de én a jókora szobám több pontján is szoktam zenét hallgatni, legtöbbször a dobozoktól 10 méterre lévő íróasztalomnál, ami messze van az ideális háromszög csúcsától. Emiatt a szokásos enyhén eső frekvenciamenettől eltértem, a felső oktávnál kicsit még fokoztam is a helyzetet, ellensúlyozva a nagy hallgatási távolságot és az életkoromat. Ennél a doboz- és hangszóróméretnél már nem kell megdönteni a görbét, mert itt nem kell túlzott mennyiséggel támogatni a gyengécske basszusokat. A két doboz meglehetősen egyforma görbéket produkált, ami a stabil hangszínpadon is érződött. Az átvitel szemből mérve 250 Hz és 20 kHz között 2,5 dB tűrési sávba fért be 2,5 méteres hallgatási távolságból. A diszperzió is tetszetős lett és a Visaton kerámia dóm sem viselt szemellenzőt.   
 

2. felvonás - aktivizálás 

Az aktív váltás ellen érvelők jellemzően a magas bekerülési árat emlegetik, jogosan. Engem is ez tartott vissza sokáig, de a dobozok elkészülte után nem sokkal sikerült egy meglepően költséghatékony, mégis komoly minőséget produkáló megoldást találnom. Kalmi barátom egyik hangdobozánál találkoztam Magari Zoltán (Emzeperix) elektronikáival, amikben meghallottam azt a lendületet és műfajfüggetlenséget, ami számomra különösen fontos. Osztottam, szoroztam, konzultáltam, aztán rendeltem...
 
BackMit kaptam? A panelek magukban foglalják a tápegységet, a 3 utas aktív keresztváltót számos szabályzási lehetőséggel, illetve 4-4 végerősítőt. Ezekből 1-1 gerjeszti a közép- és magassugárzót 20 Watt teljesítménnyel, 2 izmosabb fokozat pedig hídba kötve, 80 Wattal felvértezve a mélysugárzó membránjának lengetéséért felel. Azt gondolhatnánk, ennyi erő csak egy igen komplex és méretes panelen fér el, így nem kis meglepetés ért, mikor megláttam a két tenyérnyi áramkört. Kevesen képesek otthoni körülmények között ilyen minőségű SMD felületszerelt paneleket gyártani, mint Zoltán.
 
A szabályzási lehetőségek minden igényt kielégítenek. A szimmetrikus bemenet érzékenysége 4 fokozatban állítható, a sávok szintje külön is állítható 1 dB-es lépésekben, továbbá van egy több állású mélyvágó HPF szűrő, illetve a mélysugárzónál lehetőség van a szubtartomány több fokozatú kiemelésére. Mi kell még? Igen, fázistolás a magassugárzóhoz, ellensúlyozandó a sugárzási síkok eltérését, ám ezt csak egyszer kell beállítani fix értékre néhány alkatrésszel, így nincs hozzá kapcsoló. A keresztezési frekvenciákat 350 és 3000 Hz-re kértem, a vágási meredekség Linkwitz-Riley méretezéssel 24 dB/oktáv, tehát viszonylag magas, de aktív váltásnál ez kevésbé fájdalmas, mint a passzív áramköröknél.
 
 
 
Mindehhez részemről a tápellátást és hűtést kellett biztosítani. Előbbit egy 200 VA, duplán árnyékolt toroid transzformátor szolgáltatja. A hűtést a dobozom állványának fa hátlapját leváltó 3 mm vastagságú, lézerrel vágott és a doboz színére szinterelt alumínium lemez biztosítja, erre szereltem minden alkatrészt, csatlakozót, kapcsolót és magát a panelt is. Összeszerelés után, beépítés előtt így nézett ki a haccacáré:
 
 
 
A paneleket Emzeperix már ellenőrizte, rám csak a "gyárilag" leszabályzott nyugalmi áramok, a munkapontok beállítása, beépítés után pedig a termikus kapcsolatok, elektromos szigetelések ellenőrzése maradt. Helyére került a képződmény, rákötöttem a passzív alkatrészektől megszabadított hangszórókat és következtek az első izgalmas mérések, beállítások és néhány meglepetés. A keresztváltó tökéletesen teszi dolgát az előre megállapított pontokon és módon. Az összeszokás első lépéseihez jó segítséget nyújtanak a mérések, de a végső finomításnál már csak a fül az egyetlen hiteles eszköz. Persze itt is megpróbáltam a minél egyenletesebb átvitelt elérni, kiegyenesíteni a görbéket, az aktív váltó állítható paraméterei nagy mozgásteret adnak ebben. A felső regiszterben ilyen szintértékek lehetségesek:

Levels high


 Ez a szabályzási tartomány minden útban rendelkezésre áll, utanként 1 dB-es lépésekkel 8-8 érték állítható be, így néhány DIP kattintással sokféle hangzás érhető el. A basszuskompenzáció működéséről is készítettem néhány görbét. A mély hangokra mindannyian kényesek vagyunk, én különösen, ezért nagyon hasznosnak tartom ezt a beállítási lehetőséget:

Bass comp


Utóbbi görbéken az is tetten érhető, hogy a dobozaim alsó határfrekvenciája az új hajtásnak köszönhetően 5 Hz-cel lejjebb költözött a passzív váltós verzióhoz képest, megközelíti a misztikus 30 Hz-et. Az elektronika hibátlanul teszi dolgát, a szabályzási lehetőségek nagyon precízen működnek. Vészes melegedés nincs, a hátlap kellemesen langyos kiadós hajtás után is. Elektromos és mechanikus zajnak semmi nyoma, a bekapcsolás tényét csak a büszkén világító LED jelzi.
 
 

3. felvonás - szintlépés

 
Az első napokban lelkes és bizakodó voltam, de ez idővel folyamatosan csökkent. A passzív megoldásban jól működő olcsó hangszórókészlet az aktív elektronikával nem akart megbarátkozni. Ennek oka már soha nem fog kiderülni, de én sem voltam elégedett és a hozzám látogató kollégák is húzták a szájukat, így a rendszer egyszerűsítéséből, a Crown erősítő és a kábelek eladásából befolyt összeget beáldozva a motorok cseréje mellett döntöttem. Az új magassugárzó nem volt kérdés, korábbi munkáim során nagyon megkedveltem a textil membrános Scan Speak Illuminatort, most sem csalódtam benne. A középsávba nehezebben találtam szereplőt. A nálam tapasztaltabb konstruktőrök tanácsát kikérve persze nagy káosz alakult ki, hiszen mindenki másra esküszik, de ez már csak egy ilyen hobbi. Végül az új Nextel bevonatos SEAS Excel lett a befutó, a norvég gyár felsőkategóriás középsugárzójának frissített verziója. 
 
E lépéssel a doboz már nem nevezhető olcsónak, mindkét új hangszóró a felsőbb kasztból származik, megduplázva az alkatrész költségeket. Ennek szellemében az új motorok beüzemelésekor elvárásaim is magasak voltak, itt már nincs kegyelem, nincs sumákolás, elnéző szemlesütésnek sincs helye, ezek a hangszórók nagyon drága gyári dobozokban szolgálnak. Már a meghallgatás első 10 perce is igazolta, hogy az új felállás helyrebillentette a világ rendjét. Előkerültek a valódi magas hangok, a cintányérok végre igazán fémes csengést produkálnak, a hangszerek felharmonikusai sokkal dúsabbak. A SEAS középsugárzó fölénye kétségtelen a Beyma versenyzője felett, nagyon más súlycsoportban mozognak, a hallható különbség jól tükrözi az árak viszonyát. Úgy tűnik, mégis létezik műfajfüggetlen hangdoboz. Meglepő mennyiségű részlet jelent meg a hangképben, de ez nem megy a realitás és lendület rovására, a dinamika gazdag rétegződésben lubickol. Ez így nagyon rendben van!
 
Az új hangszórókészlet kevésbé szenved átviteli hibáktól, mint a Beyma/Visaton szett, így korrekcióra nem igazán volt szükség, csupán a SEAS-nál jól ismert, 1,3 kHz környéki szűk beszakadást érdemes némi plusz energiával ellensúlyozni, ha maximalisták vagyunk. A produkció hallatán nem éreztem szükségét további mérések elvégzésének, csak a jegyzőkönyv kedvéért készítettem egy ábrát a közép/magas váltás működéséről:
 
Freq Cross
 
Sok zenehallgatással töltött nap, hét, hónap után is nehezen találok hallható hibákat a produkcióban. Egyértelmű, hogy a rendszer leggyengébb eleme a Beyma mélysugárzó lett. Részletezőképességben, gyorsaságban elmarad a SEAS közép és a SS magas produkciójától, de lemaradása nem drámai. Ha majd egyszer rászánom magam és egy nagy adag pénzt, egy ETON kerül a helyére, de ha ez soha nem következik be, akkor sem sírom tele a párnám éjszakánként.

Sokan kérdezték azóta, megérte-e az aktívra váltás, illetve a hangszórók cseréje. Ha onnan nézem, hogy a kapott hangzás univerzálisabb, könnyedebb, tisztább lett, egyértelműen igen a válaszom. Ha anyagilag nézem, hogy a korábbi rendszer eladásából mennyi pénz került a kasszába és mennyibe került az aktív elektronika az új hangszórókkal, szintén pozitív a képlet eredménye. Ha pedig hosszútávon szemlélődöm, a lánc egyszerűsítése hatékony féket jelent a hifibogárnak is, tehát +++ a végkifejlet mérlege.

Room
 
A project megvalósításának végén néhány tanulságot bátorkodom levonni:
 
1. Az aktív váltás nem csodaszer, más megoldásokhoz hasonlóan megköveteli a gondos kivitelezést és körítést, de ha ezt megkapja, nagy lépést tehetünk felfelé és nem is feltétlenül kell ráköltenünk egy lakás árát.
 
2. Újra és újra le kell szögezni, hogy a szép frekvenciaátvitel önmagában nem garantál semmit. Esetemben többféle passzív és az aktív váltással is bele tudtam erőltetni a dobozaim átvitelét +- 2dB tűrésbe, ennek ellenére másként szólaltak meg ezek a verziók és ezt a hallható különbséget nehéz mérésekkel igazolni.
 
3. Magari mester elektronikája magas szintet képvisel, igényes hangszórókkal társítva komoly magasságokba lehet eljutni vele. Továbbra is úgy tűnik, nem szükséges 2 vödörnyi alkatrész és fél mázsás erősítő a jó hangzáshoz. Crown PSA-2 erősítőm nagyon magasra tette azt a bizonyos lécet, de úgy tűnik, Zolinak sikerült ezt megugrani.
 
4. Nincs ingyen ebéd, a jó hangszóró drága, a gyártók árpolitikája még ha mértékben néha elnagyolt is, de arányuk és irányuk indokolt. Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy némi barkácsolási hajlammal bőven 1 MFt alatt is igen jó hangot lehet összehozni. Számomra ebben rejlik az igazi kihívás, nem a sokmilliós rendszerek építésében.
 
 
 A dobozok átalakításában szokás szerint Bege mester segédkezett, rajta kívül köszönettel tartozom Magari Zoltánnak szakszerű munkájáért és iránymutatásaiért, illetve Kalmár Gergőnek is a hasznos tanácsokért.
 
Read 1011 times
Ön itt van: Kezdőoldal Cikkek Tesztek blog 3 utas nagymonitor