Akusztika blog (4)
Sok éve lankadatlan lendülettel dúl a vita a zenelejátszó rendszerek hangzása és mérési eredményei közötti összefüggésekről, ám ha mélyebben tanulmányozzuk az elhangzó érveket és ellenérveket, mindig kiderül, hogy leginkább az előítéletek és a tudatlanság eltökélt csapatai harcolnak egymással.
Erősen szubjektív kérdés, kinek milyen hangzás tűnik jónak/rossznak. Néha egymással tökéletesen ellentétes véleményekkel találkozhatunk ugyanarról a készülékről, hangzásról, koncertről, ez a bizonytalanság végtelenül reménytelen viták hajtóanyaga is lehet. De szerencsére vannak stabil kapaszkodók, amik némi objektivitást hoznak a témába. Milyen technikai elvárásoknak kell megfelelnie a lejátszó rendszernek ahhoz, hogy magas minőségről beszélhessünk?
Hála az ingyenes szoftvereknek és a bemérő mikrofonnal szállított készülékeknek, no meg az erőteljes divathullámnak, manapság rengetegen mérnek, görbéket elemeznek, korrekciókat számolnak és állítanak be. No de mennyire pontosak a népszerű mikrofonok és a segítségükkel rajzolt görbék?
A modern AVR készülékeknél, házimozi processzoroknál és a számítógépes lejátszó szoftvereknél ma már alapszintű funkció a digitális szobakorrekció (DRC - Digital Room Correction), amire sokan a helyiség akusztikai hibáinak dicsőséges legyőzőjeként tekintenek. Van-e ennek reális alapja, vagy csak egy újabb marketing blöffről van szó?
